Van az úgy, hogy rádöbbensz, hogy már fél éve nem tettél ki semmit a blogodra.
Ugyanakkor szó sincs arról, hogy az élet megállt volna. A hétvégén például hosszú idő után újra tereprali futamon jártunk, és elképesztő jó érzés volt a porban állva fotózni. Erről hoztam most egy válogatást.
Az autózást nem lehet csak úgy elengedni egyik pillanatról a másikra, még akkor sem, ha erősen árnyalódik benned a kép arról, hogy a hobbid összeegyeztethető-e az átformálódó világképeddel. Ugyanis ehhez értesz, ezt szereted, ez kapcsol ki úgy, mint semmi más. Így jártál… 🙂
