Viszonylag későn, 2 évvel a bemutatója után vezethettem először az új Audi Q3-ast, pedig ejj, mennyire tetszett már a bemutatójakor. Letisztult Audi élek kívül-belül, és azok a domborítások a kerékjárati ívek felett. Hm, mind a tíz ujjad… Egyszerűen jóval dögösebb lett az elődjénél. Lehet, hogy szebb lenne a kis világom, ha végül sosem történik meg a találkozás, hiszen ez lufi még szilveszter előtt kipukkant.
Mindezt a kulcsok átvételekor még nem gondoltam volna. Beetetett a csinos babakék, izé, Turbókék fényezésével, ami csak úgy szikrázott a havas tájon. Épp kellően morcosabb a nagyobb S line légbeömlőktől, amiket ráadásul matt betétekkel törtek, ahogy az kellemesebb számomra. Noha soha nem rendelném ezekkel a 18 colos felnikkel a kocsimat, nézzük el neki, a téli kerekekkel legtöbbször nem a legelőnyösebb oldalukat mutatják az autók.
Még odabent is olvadoztam, mint a hó. Tökéletesen egymásba futó vonalak, letisztult formavilág, kellemes anyagok, tűpontos kijelzők, gyönyörű felbontással, és úgy tűnik, hogy az összeszerelési minőség sem látta kárát annak, hogy áthelyezték a gyártását Győrbe. Minden logikus és kézre esik, azért az ergonómiához még mindig borzasztóan értenek ott Ingolstadtban. Ráadásul magasan ülünk. Ami furcsa módon ma már egyáltalán nem alapvetés a városi terepjárók esetében sem, pedig egy meglehetősen fontos erény.
LÓERŐ
NYOMATÉK
Kár, hogy a kívülről sugallt finomságot a hajtásláncnak már nem sikerült örökölnie. No, de mit is takar a 35 TFSI egészen pontosan? A Volkswagen-csoport legújabb, négyhengeres, alacsony terhelésen hengerlekapcsolós benzinmotorját, amivel egészen idáig csupa kellemes emlékem volt. Jó karakterű, és erős motorként emlékeztem az 1,5-ös, 150 lovas hajtásra, ami egész jó összhangot adott ki a szintén új hétfokozatú DSG-vel párosítva, például a hetes Golf faceliftes változatában. De nem itt.
Pedig a felállás ugyanaz, csak itt indokolatlan rázás és megmagyarázhatatlan kerregés kíséretében. Egy közel 11,5 milliós prémium SUV-ban nem azt várnánk, hogy ennyire behallatszik a technika. Még a váltó csúnya csattanása is beszűrődik, amikor éppen nem tud megfelelő gyorsasággal lekezelni egy-egy forgalmi szituációt. Lehet, hogy más autóban ez fel sem tűnne, de egy olyan kabinban, ahol még a fényszóró kapcsoló is közelségérzékelős, a hangulatvilágítás számtalan színben variálható, és a kijelzőktől a jövőben érezzük magukat, ott már nehezebb befogadni a hangulatromboló hangokat.
Ha azt gondolnánk, hogy legalább puhán fut a kisebb felniért cserébe: ne tegyük. Noha felütések valóban nincsenek, túlságosan izgága és feszes az S Line változat futóműve, amitől csúnya kimozdulásokat produkált a keresztbordákon. Érdekes módon könnyen elkapart nedves felületen, az úttartását korántsem tartottam olyan biztosnak, mint amihez hozzászoktam ebben a szegmensben. Hiába a sportosság, ha nem sikerül egységesen átvinni 150 lóerőt sem a földre.
Felejthető. Azt hiszem, ez a szó fejezi ki legjobban, hogy milyen érzésekkel váltunk el a rövid tesztidőszak után. Noha számtalan olyan részlete van a Q3-nak, amivel jól esik együtt élni, sajnos a kiforratlansága miatt mégsem gazdagított semmilyen maradandó élménnyel. Elég-e ez a tudás egy ilyen divat szegmensbe? Ezt majd eldönti a piac. Hiszen minden apró bosszantó dolga ellenére ez továbbra is egy Audi. Amit már az első gombkattanással éreztet velünk. Aki tapasztalta, úgyis tudja, hogy miről beszélek.
